Egészségügy
Evidensnek tűnik, mégsem tudjuk pontosan.Az emberi testen áthaladó áram kétféle károsodást okozhat: az áram közvetlen hőhatásából adódó égés, és a belső szervek következményes károsodása.
Emellett felléphet “elektromos rendszeri” károsodás is, a rövidzárlat miatti szívmegállás. Cikkünk elemzi az áramütés káros hatásait, a kezelés és megelőzés lehetőségeit.
Áramütés okai, kiváltó tényezői
• Villámcsapás
• Lakáson belüli elektromos vezeték hibája
• Leszakadt nagyfeszültségű légvezeték
• Árammal, feszültséggel kapcsolatba kerülő tárgy (kád, vízmedence stb.)
Az áramütés súlyossága az egészen enyhétől a halálosig terjedhet, függően az áramerősségtől, a test ellenállásától, hol lépett be az áram, mennyi ideig – és merre haladt át a szervezeten.
Egyenáram-váltóáram
Általában mondható, hogy az egyenáram ütése kevésbé veszélyes, ennek magyarázata, hogy erős izomösszehúzódás jön létre, és az illető így eltávolodhat az áramforrástól.
A váltóáram esetén izommerevség lép fel, tehát “nem képes elengedni” az áramforrást a sérült.
Evidens, de azért mondjuk el, hogy mindkét esetben minél magasabb a feszültség és áramerősség – annál nagyobb a károsodás mértéke is.
Belépési pontok, felület ellenállása
Az emberi szervezet ellenállása javarészt bőrünkön, annak minőségén – és nedvességén múlik. Száraz, egészséges bőr ellenállása akár 40x-ese lehet a vékony és nedves bőrnek. Pl. elszarusodott, keményebb tenyér és talp ellenállása is lényegesen nagyobb. (A száj, végbél, hüvely, a nedves környezet viszont épp ellenkezőleg, igen lecsökkenti a test ellenállását).
Leggyakoribb belépési pontok: kéz és fej. Kilépés általában a láb irányában.
A fejet ért áramütés (súlyosságtól függően) komoly zavarokat okozhat:
• Epilepsziás roham
• Agyvérzés
• Légzésbénulás
• Pszichés zavarok (pl. emlékezetkiesés, alvászavar)
• Szívritmuszavarok
A károsodás időtartama
Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb idejű, annál nagyobb a szervezet károsodásának mértéke is. A nem elengedhető áramforrásnál jellemzőek az égési sérülések – míg pl. a villámcsapás olyan gyorsan “rohan” át testen, hogy égést nem okoz, ellenben súlyos keringés- és légzészavart, agykárosodást igen.
Néhány jellemző tünet – áramütéstípustól függően
• Nagyfeszültségű áram: a be- és kilépési pontok között súlyos szövetpusztulás, nagyobb folyadék- és sóvesztés, vérnyomásesés, vesekárosodás
• Nedves testet ért áramütés (tipikus a kád-hajszárító eset): az alacsony bőrellenállás miatt szívmegállás állhat be – azonnali újraélesztést igényel
• Villámcsapás: ahogy jeleztük, a gyorsaság miatt nem az égés jellemző, sokkal inkább pl. a tudatzavar, eszméletvesztés, szívmegállás és légzésbénulás.
• Gyerekbalesetek: pl. szájba vett elektromos hosszabbító – arcon, szájüregben, fogazaton égési sérülések (fogászati-szájsebészeti ellátás)
Megelőzhető az áramütés?
Természetesen sok esetben igen. Ez elsősorban persze a gyártók, forgalmazók feladata és kötelessége az elektromos készülékek esetén (földelés, érintésvédelem). Léteznek már alacsony áramerősség esetén ( 5 mA körül) kioldó megszakítók is).
Villámcsapás elleni védekezés: (külön téma az épületek védelme). A szabadban lévő embernek: kerülendőek a kiemelkedő tárgyak (oszlop, tornyok, fák, távvezeték), nyitott térségek, vízfelületek. Hegyi túra esetén: törmelékes kőzetes hely keresése, leülni, zárt lábbal, kezek a fülre (halláskárosodás veszélye). Csoportos túrában ha valakit villámcsapás ér/t szét kell szóródni messzebbre, majd ezután megpróbálni segíteni a sérülten (újraélesztéssel).
Áramütés, sérülés kezelése
• Alapvetően megpróbálni eltávolítani az áramforrástól (legfontosabb az áramtalanítás, ha ez megoldható). Nagyfeszültségű vezeték okozta áramütésnél nem lehet megérinteni az illetőt – amíg le nem kapcsolták az áramot.
• Légzés, pulzus ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés
• Ellenőrizni kell, töréses sérülést szenvedett-e az illető
• Szakszerű ellátás (mentők, kórházi monitorozás)
Szerző: Dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
